Írta: Laura Di Orio.
Az óceán túloldalán található egy föld, művészetekben és kultúrában gazdag föld, és rengeteg művészeti egységgel rendelkezik, amelyek támogatják a tánc hosszú történelmét. Ez a föld Európa. Néhány táncos, kíváncsi az európai helyszínre, arra vállalkozott, hogy szakmailag tanuljon vagy táncoljon. Bár sok olyan tényező szükséges, amely némi alkalmazkodást igényelhet - honvágy, nyelvi akadályok, asszimiláció egy új kultúrában -, ezek közül a táncosok közül sokan ma Európának hívják hazát. Tánc Informa alkalma volt beszélni három táncossal - egy amerikai és két ausztrál -, akik megosztják a tengeren táncoló útjukat Európában.
A 20 éves Madeline Harms számára, aki a dél-ausztráliai Mount Gambierben nőtt fel, és most a hollandiai Rotterdami Táncakadémián tanul, ezt az utat erős vágy indította el kortárs és modern tánckészségének csiszolására. És mi lehetne jobb hely erre, mint Európa - gondolta.
'Európa a művészetek és a kultúrák olvasztótégelye' - mondja Harms. 'Nagyon sok modern stílusú társulat létezik, amelyek minden stílustól és inspirációtól eltérnek, és amelyek lehetővé teszik számos koreográfus, táncos és tanár megtapasztalását.'
A tengerentúli költözés azonban nemcsak ezt a kezdeti gondolatot igényelte Harms számára. Miután befejezte az ausztrál Viktoriánus Művészeti Szakközépiskolát (VCASS), és nővére, Anna biztatását követően, Harms 2010 januárjában két hónapos turnéra indult Európában, egy olyan professzionális iskola keresése előtt, amely megfelel neki. 2010 szeptemberében költözött Rotterdamba.
Madeline Harms, aki a hollandiai Rotterdami Táncakadémián tanul. Fotó: Barend Jan de Jong
Madeline elmondja, hogy még Ausztráliában készült arra, hogy még Ausztráliában beszélgetett különféle emberekkel, kutatott az interneten, e-mailek és telefonhívások útján pedig kapcsolatokat létesített és intézkedett a különböző iskolák meghallgatásáról.
'Tegye meg a házi feladatait, kutassa ki az érdeklődésre számot tartó iskolákat vagy vállalatokat, és vegye fel velük a kapcsolatot, még akkor is, ha minden óráig fennmarad, hogy a megfelelő időben nemzetközi hívásokat kezdeményezzen' - tanácsolja Madeline. 'Lehet, hogy időigényes, de légy türelmes, és jutalmat kapsz érte.'
A lelkes kutatás kulcsfontosságú volt Madeline nővére, Anna Európába való átmenetében is. A VCASS-ban is végzett Anna Anna meghallgatási DVD-ket küldött Európában több nappali táncos tanfolyamra, felvették a svájci Lausanne-i École-Atelier Rudra Béjart-ba, és most a németországi Gauthier Dance // Dance Company Theaterhaus Stuttgartban táncol.
'Tudja, milyen társaságot keres, és milyen stílust választana' - javasolja Anna. 'Vessen egy pillantást a társulat repertoárjára és jelenlegi táncosaira, hogy képet kapjon arról, miről szól a társulat.'
Európában, akár diákként, akár profi táncosként, a tengerentúlról érkezőknek más akadályai lehetnek - távol állva a családtól és a barátoktól, nyelvi akadályokkal küzdenek, megtanulják, hogyan lehet megkerülni egy új várost, és új emberekkel találkozhatnak.
Madeline számára megkönnyítette a honvágy megbirkózását, amikor nem hagyta figyelmen kívül. 'Éreznie kell és el kell fogadnia, ami lehetővé teszi a továbblépést' - mondja. „Mindig ott van, és gyakran gondolkodom rajta, de nem hagyom, hogy lebuktasson. Ha megosztom tapasztalataimat és mindennapjaimat a családommal és a barátaimmal odahaza, azt az érzést kelti, mintha még mindig részei lennének az egésznek. ”
Jarred Ramon Bailey, a tennessee-i táncosnő, aki aztán átköltözött New York-ba, mielőtt Németországba költözött volna, ahol 2006 óta él, azt mondja, hogy az, hogy nem tudott ilyen gyakran beszélni családjával, a legnehezebb alkalmazkodása volt a Európa.
chip hailstone
'Hét órás időbeli különbség van' - mondja Bailey, aki most a Stadttheater Hildesheimben táncol, és különféle stúdiókban és akadémiákon is tanít. „Tehát a nap végén 11 órakor. lehet, hogy még nincsenek otthon, és 19 órakor. idejük 2 óra. itt, és reggel fel kell kelnem.
De új barátok megszerzése megkönnyítheti ezeket a honvágyérzeteket. 'A barátkozás jó volt' - mondja Bailey. 'Ez egy másik kultúra, de ha megismered az embereket, nagyon kedvesek.'
Anna Harms, most a német Gauthier Dance táncosa // Táncegyüttes Theaterhaus Stuttgart. Fotó: Regina Brocke
Annának szintén könnyű dolga volt új barátokat szerezni, mivel a stúdióban töltött idő hasonló érdeklődésű másokkal volt együtt, de elmondása szerint időhiány miatt a munkán kívüli emberekkel is nehéz találkozni.
'De mindig részvényházi megállapodásban éltem, így házimtársaim révén találkozom emberekkel, amiért nagyon hálás vagyok' - mondja Anna. „Az edzőterembe való belépés vagy valamilyen más csoportos tevékenység végzése lehetőséget teremt a„ normális ”emberekkel való találkozásra.”
Bailey-nek és Annának egyaránt le kellett küzdenie a nyelvi akadályt, de egyetértenek abban, hogy az elmélyülés az anyanyelvűek között segít. Bailey szerint ez nem volt annyira ijesztő, mert a táncvilágban a legtöbb ember beszél angolul, és Anna érkezéskor néhány német órát is tartott. 'De meg kell akarnia, és fel kell készülnie arra, hogy erőfeszítéseket tegyen' - mondja Anna.
Az Európába költözés mellett döntő táncosok többségét már vonzza a régió kultúrája és történelme, így az átmenet könnyebbé válhat, ha elfogadják ezt a vonzerőt. Egyes táncosok azt is megállapítják, hogy Európa olyan hely, amely erősen támogatja művészeteit.
Anna szerint Németországban a rendszer jól gondoskodik a táncosokról és a művészekről. A színházak jól támogatottak, a táncosok minden más joggal rendelkeznek, beleértve a kötelező egészségbiztosítást és a nyugdíjalapokat is.
Hasonlóképpen Madeline azt mondja, hogy Hollandiában „érezheti, hogy az ország és az emberek sokkal jobban támogatják és élvezik a művészeteket, mint Ausztráliában”.
Mint a világ számos más országában, a pénzügyi válság is veszélyezteti a művészeteket. Hollandiában a kormány 25 százalékkal csökkenti a művészeti programok finanszírozását.
'Nem hiszem, hogy jobb itt vagy Amerikában' - mondja Bailey. „Olyan, mint minden más az életben. Semmi sem tökéletes. Itt stabilabb életstílus-előnyök vannak egy művész számára, és ellentétes előnyök vannak Amerikában. Az embernek el kell döntenie, hogy melyik felel meg személyiségének, igényeinek és szükségleteinek. '
Egy táncos számára az egyik előny Európában az országok és a vállalatok közelsége lehet. A táncosok könnyen elutazhatnak más városokba vagy országokba meghallgatásra, utazásra és más társaságok fellépésére.
'Európában hatalmas a táncos társaságok száma' - mondja Anna. 'Legyen szó akár kicsi, magáncégekről, projektcégekről, színházakról, akár jóról, akár nem annyira, ez sokkal több lehetőséget teremt, mint otthon.'
Anna és Madeline egyaránt azt mondják, hogy még néhány évvel Európában terveznek maradni, mielőtt visszatérnek az ausztrál táncszíntérre, és Bailey szerint Európa egyelőre megfelel neki. Mindannyian egyetértenek abban, hogy egy táncos külföldi tapasztalata csodálatos módja a világlátásnak, valamint a művészi és személyi növekedésnek.
'Táncosként szerencsénk van, hogy kifejezésünket és művészi formánkat érthetjük és értékelhetjük az egész világon' - mondja Anna. 'Az a sokféle kultúra, amellyel találkozhatunk, csak gazdagíthat minket, kihívást jelenthet és éretté teheti azokat a művészeket, akikre vágyunk.'
Felső fotó: Jarred Bailey, amerikai, aki 2006 óta szakmailag táncol Németországban. Fotó: Doreen Wronka
